Védőoltások felnőtteknek

A tetanuszt illetően mindenkinek egyedi védelemre van szüksége, nincs nyájimmunitás. Magyarországon az 1941. után születettek már kaptak tetanusz ellen alapimmunizálást. A csecsemő és gyermekkori védőoltási programban részesültek számára a 11 éves kori dTap oltás után a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően 10 évente javasolt a tetanusz elleni védettség fenntartására emlékeztető oltás, tetanusz toxoidot tartalmazó oltóanyaggal. A pertussis világszerte tapasztalható ismételt felbukkanása miatt azonban a csak tetanusz toxoidot tartalmazó oltás helyett a kombinált oltóanyag – dapT – adása javasolt. Tetanusz fertőzésre gyanús sérülés esetén az oltandó, aki 5 éven belül nem részesült tetanusz toxoid tartalmú védőoltásban. A szamárköhögés ismételt előretörése miatt különösen veszélyeztetettek a még oltatlan fiatal csecsemők, ezért javasolt a 16-32. hét között a várandósok dTap immunizációja endémiás területen. Családtervezés esetén a fészek immunizáció szükséges a pertussis elleni védettség érdekében (akár 5 évente). Endémiás területre utazóknak a polio ellen is immunizáló oltóanyag javalt.

2014-től hazánkban is iskolai oltási programba került a méhnyakrák prevenció, szülői döntéshez kötötten a 12 éves lányok számára térítésmentesen. A betegségre a fogékonyság általános, minden szexuálisan aktív felnőtt számára ajánlott a védőoltás. Nők-férfiak is kaphatják bármely oltóanyagot. A védőoltás beadása előtt HPV szűrővizsgálat nem szükséges. Az oltás a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatot nem helyettesíti! Mindkét oltóanyag esetében 3 adagból álló oltási sorra van szükség. A Cervarix vakcina egyes onkogén Humán papillomavírus (HPV) típusok által okozott premalignus anogenitalis laesiók (cervicalis, vulvaris, vaginalis és analis) és a cervix és analis carcinoma prevenciójára szolgál. A Gardasil 9 vakcina a vakcinában megtalálható HPV típusok által okozott, a cervixet, a vulvát, a vaginát és az anust érintő premalignus léziók és rosszindulatú daganatok, valamint specifikus HPV típusok által okozott genitális szemölcsök (Condyloma acuminatum) megelőzésére szolgál.

A pneumococcus fertőzés megelőzése az életkor szerinti csecsemő- és gyermekkori oltási program része. Ettől függetlenül mindenképpen oltandók a bármilyen okból sérült immunitásúak életkortól függetlenül; 50 éves kor felett mindenki; a krónikus betegek, akik alapbetegségük miatt fogékonyabbak a súlyos pneumococcus fertőzésre: tüdő (COPD, asztma)-, szív-, vese-, máj- és cukorbetegek, immunszupprimáltak; anatómiai és funkcionális léphiány, lép működési zavara; dohányosok – életkortól, betegségtől függetlenül. Akik korábban még nem részesültek pneumococcus elleni védelemben, azoknak az oltását a 13 szerotípust tartalmazó konjugált oltóanyaggal kell kezdeni. A védelmet – legalább 2 hónap eltelte után – ki lehet szélesíteni a 23 szerotípust tartalmazó poliszacharid vakcinával. A korábban poliszacharid vakcinával oltott egyének leghamarabb egy évvel az oltást követően kaphatják meg a konjugált vakcinát.

Hazánkban a meningococcus prevenció nincs benne a csecsemő- és gyermekkori oltási programban, ezért mindenkinek egyéni védelemre van szüksége. Különösen veszélyeztetettek a csecsemők és a 11-25 éves serdülők, illetve vannak a fertőzésre hajlamosító kockázati tényezők: anatómiai- és funkcionális léphiány, lép működési zavara, immundefektus, utazás endémiás területre. A megelőzésre jelenleg 5 szerocsoport ellen van lehetőség egy és négy-komponensű, immunmemóriát is adó vakcinákkal. Magyarországon leggyakrabban a C és B szerocsoportok okoznak gyorslefolyású, súlyos betegséget, de a W, Y és A szerocsoport is bármikor behurcolható. B szerocsoport ellen, oltóanyagtól függően minimum 2 oltás adandó 0-1 vagy 0-6 hónapos időközzel. Ez utóbbi esetében az adagolás járványhelyzetben 0-1-5 séma szerint adható. Ismétlő oltás ideje felnőttkorban jelenleg nem meghatározott.

Az évente ismétlődő szezonális influenza megelőzése 6 hónapos kor felett ajánlott mindenkinek. Az influenzaszezonra történő felkészülés során térítésmentesen végezhető influenza elleni védőoltásra jogosultak körét az adott évi Védőoltási Módszertani Levél határozza meg, mely elérhető a www.antsz.hu honlapon. Három csoportot határoz meg: a 6 hónaposnál idősebb, súlyos betegség kockázatának kitett betegek (várandósok, idült keringési- és légzőszervi betegségben, anyagcsere-betegségben, veseelégtelenségben, haemoglobinopathiában szenvedő felnőttek; hosszantartó aszpirin-terápiában részesülők és a foglalkozásuknál fogva veszélyeztettek); a kockázati csoportokat a fertőzés átvitele révén veszélyeztető személyek; és az állattartó telepeken, valamint ezen állatok szállításával foglalkozó személyek, ill. az állati eredetű influenzavírussal fertőzött vagy arra gyanús állatok megsemmisítésével foglalkozó dolgozók. Szezonális 3, illetve 4 komponensű influenza elleni vakcina érhető el.

A varicella zoster vírusfertőzés jellemzően gyermekkori infekció, felnőttkorban a progresszív lefolyású fertőzés gyakoribb. . Két oltás szükséges minimum 4 hét időközzel. Szabályos oltással a súlyos fertőzés biztonsággal kivédhető. Különösen fontos, hogy a családtervező nők fogékonyságuk esetén még a várandósságuk előtt legyenek oltva. Várandósok nem olthatók, de ha mégis kaptak bárányhimlő elleni oltást, ez nem indokolja a terhesség megszakítását. Sérült immunrendszerű betegek (immunszuppresszio, immunmoduláció) bárányhimlője az átlagosnál súlyosabb lehet.

Bármelyik fertőzés behurcolható, emiatt a korábban nem oltott, fogékony felnőttek védőoltása fontos prevenciós cél. Kanyarónál biztosan fogékony az az 1969 után született egyén, aki nem részesült két oltásban és nem volt kanyarós (1978 után született egyének részesültek 2 oltásban). Rózsahimlőre fogékony, aki 1989 után született, nem volt rubeolás és nem oltott egyén. Oltottság biztos védettséget nem jelent, ezért a védettséget ellenőrizni kell immunsérülteknél, családtervezőknél. MMR a választandó oltóanyag. A korábban nem oltottaknak 2 oltás szükséges 4-8 hetes időközzel, a 2. után 4 héttel vállalható várandósság. Várandós tervezetten nem oltható, azonban MMR oltás nem indikációja a várandósság megszakításának.

Fekál-orál, járványos előfordulásra képes fertőzés, mely nem szerepel az életkor szerinti csecsemő- és gyermekoltási programban. Hazánkban a felnőtt lakosság zöme a fertőzésre fogékony és ezért a jelenlegi járványügyi helyzetben a felnőttek általános oltása javasolt. Célszerű oltani a foglalkozásuknál fogva fokozottan veszélyeztetetteket (pl. laboratóriumi dolgozók, csatornamunkások), a kockázati csoportok tagjait (májbetegek, homoszexuálisok, intravénás kábítószer-élvezők stb.), de különösen a fejlődő országokba utazókat. Két oltásból álló oltási sorral több évtizedes védettség alakítható ki. Az emlékeztető oltás az Avaxim oltóanyag esetében max. 3 éven belül, a Havrix oltóanyag esetében max. 5 éven belül kell, hogy megtörténjen. Választható ilyen célra a kombinált oltóanyag (hepatitis A+B) is, mely esetben 3 oltás szükséges. Várandósok HAV fertőzése fulmináns lehet, így a megelőzés családtervezéskor szóba jöhet. Aki szabályosan megkapta a hepatitis B oltást (13 évesek 2 adag, fiatalabbak vagy idősebbek 3 adag) azoknak csak hepatitis A elleni védelem szükséges 0-6-36/60 hónap. Mivel a hepatitis A+B kombinált oltóanyagban (Twinrix) fele dózisú hepatitis A antigén és teljes adag hepatitis B van, azzal az oltóanyaggal javasolt a sorozatot befejezni, amivel kezdték. Oltóanyaghiány esetén, ha váltani szükséges, az oltóanyag antigén összetétele az irányadó.

Javasolt azoknak a korábban védőoltásban nem részesült személyeknek (1985 előtt születettek), akik: akut B hepatitiszes beteg, ill. krónikus HBV-hordozó személy szexuális partnerei, vagy a HBV-fertőzöttel közös háztartásban fertőződési veszélynek vannak kitéve; dializált betegek, hemofíliások; onkohematológiai betegek; bármilyen eredetű krónikus májbetegségben szenvedők; intravénás kábítószer-használók. A hepatitis B elleni immunizáció 3 oltásból áll. Bizonyos esetekben (pl. dializálandó betegek) a gyors immunválasz elérése érdekében ún. gyorsított séma (0, 1, 2 hónap) alkalmazható, azonban ilyenkor egy év múlva emlékeztető oltásra is szükség van. Dializált felnőtteknek minden egyes oltásnál 40 mcg antigén beadása javasolt. Az eredményesebb immunválasz érdekében az onkohematológiai betegségben szenvedő vagy hemodializálásra szoruló gyermekeknél a gyermekkori immunizálásra ajánlott dózis kétszeres mennyiségének beadása javasolt mind a három, mind pedig a négy oltásból álló oltási séma alkalmazása esetén. A dializáltak és az immunhiányos betegek esetében javasolt a primovakcináció utáni ellenanyagválasz ellenőrzése. A 10 IU/l értéknél alacsonyabb ellenanyagszint esetén újabb sorozatoltás szükséges. Az eredményesen oltott dializáltaknál az ellenanyagszintet évente célszerű ellenőrizni, és ha az anti-HBs ellenanyagok titere 10 IU/l alá csökken, akkor emlékeztető oltás adása javasolt. Hepatitis B ellen oltott egészségügyi dolgozók ellenanyagvizsgálata vagy az oltási sorozat befejezése után, vagy – fokozott kockázat esetén – a munkáltató által előírt időközönként történik. Ha az anti HBs szint 10NE alatt van, egy emlékeztető oltás szükséges, majd 4 hét múlva ismételt ellenanyagszint vizsgálat. Ha akkor sem éri el a védőtitert az érték, szabályosan kell folytatni a megkezdett sorozatot (azaz 2. és 6. hónapban oltás) majd újabb 4 hét múlva ellenanyagszint ellenőrzés történik. A Magyar Infektológiai és Klinikai Mikrobiológiai Társaság Vezetősége és a Magyar Gasztoenterológiai Társaság Hepatológiai Szekció Vezetősége egyetértésével született – és témához kapcsolódó – szakmai ajánlás megtalálható a www.infektologia.hu oldalon.

A kullancsok, mint vektorok terjesztette fertőzések közül egyedül az agyvelőgyulladást okozó vírusfertőzés ellen van védekezési lehetőség oltási sorozattal. Terápiás lehetőség nincs. Az alapimmunizálást (két oltás minimum 4 hét időközzel, 3. oltás oltóanyagtól függően 5-12 vagy 9-12 hónap múlva) követően emlékeztető oltásokra is szükség van az alapimmunizálás után három év múlva, ezt követően ötévenként kell emlékeztető oltást adni. Az Encepur oltóanyag esetében 49 éves kor felett az emlékeztető oltások beadása háromévenként esedékes, FSME-Immun esetében 60 év felettieknek 3 évente ajánlott az emlékeztető oltások beadása. Az alapimmunizálást gyorsított sémával is lehet végezni, az adott oltóanyag alkalmazási előírása alapján. Az oltottak esetében is igen fontos a kullancsok minél korábbi eltávolítása. A megszakadt oltási sor folytatása javasolt. Az oltási sort újrakezdeni extrém helyzeteket kivéve (évtizedekkel ezelőtt egyetlen oltás) nem kell. Foglalkozási kockázat: pl. erdészeti dolgozók, vadőrök, kábelfektetők, laboratóriumi dolgozók.

A kórokozó-hordozó környezetében élő veszélyeztetett személyeket védőoltásban kell részesíteni. Bizonyos foglalkozások (munkájuk révén szennyvízzel, emberi ürülékkel rendszeresen kontaktusba kerülhetnek pl.: csatornamunkások, mélyépítők, laboratóriumok és kórházi fertőző osztályok munkatársai stb.) képviselőin túl utazók számára javasolt védőoltás, melynek egyszeri adása átlagosan 3 évig ad védelmet.

A humán veszettség megelőzéséről érvényben lévő módszertani levélnek megfelelően kell eljárni. Ha az oltási sorozat indokolt, ez az egyetlen olyan helyzet, amikor nem áll fenn kontraindikáció, mivel a veszettség potenciálisan halálos kimenetelű fertőzés. Olthatók és oltandók tehát a várandósok, a sérült immunitásúak, ill. mindenki más is életkortól függetlenül. Immmunsérült betegnél az oltási séma eltérő. A foglalkozás körhöz kötött veszettség elleni pre-expozíciós oltás javasolt: vadászok, erdészek, állatorvosok és asszisztencia, ebrendészet, stb. esetében, 3 adagos oltási sorral (0., 7. és 21. vagy 28. napon), 1 majd 5 évente emlékeztető. Post-expozíció: ld. Védőoltási Módszertani Levél.