HPV
Humán papillomavírusok (HPV) elleni védőoltás
1. Bevezető
Európában évente 33.000 új méhnyakrák-esetet jelentenek, 15 ezer halálesettel, míg Magyarországon évente 1.200 új esetet regisztrálnak! A hazai ijesztően magas szám oka a hiányos rákszűrés.
Az oltás nem helyettesíti a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatot!
2. Hogyan és mikor történik az oltás?
Tekintettel arra, hogy az oltás önkéntes, a szülőnek/gondviselőnek nyilatkoznia kell arról, hogy igényli-e a védőoltást.
Az oltás nem minden HPV típus ellen véd, ezért a rendszeres rákszűrés továbbra is fontos!
3. A megelőzendő betegségről és annak szövődményeiről
A bőrben (talpon, tenyéren) és a külső nemi szerveken szemölcsöket okoznak. Ezek jóindulatú elváltozások, de igen makacsok, nehezen gyógyíthatóak és gyakran visszatérnek. A Human Papillomavírusok a nemi szervek hámjában felszínes fertőzést és rákos elfajulást is képesek létrehozni. Növeli a fertőzés kockázatát a gyakori partnerváltás, a hormonkészítmények, a dohányzás és az immunrendszer gyengesége.
A szexuális életet élő nők 80%-a átesik olyan HPV fertőzésen, mely a nemi szervet érinti. (nagyajkak, hüvely és méhszáj). Az első fertőzés, általában, 15-24 éves kor között fordul elő. Az egyik tünet a nemi szerveken lévő szemölcs lehet (kondilóma), melyet helyi kezeléssel (ecsetelés, fagyasztás, sebészi eljárás) lehet eltávolítani. A méhszájon lévő fertőzés gyakran tünetmentes. Legtöbbször a szervezet immunrendszere el tudja takarítani a vírust. Ha a vírus hosszú ideig szaporodik a sejtekben, először felszínes hámelváltozás jön létre. A nőgyógyászati vizsgálatkor ezt ellenőrzik. A tartós fertőzés, több év alatt rosszindulatú daganathoz – méhnyakrákhoz – vezethet.
A HPV szerepét bizonyították a férfiak pénisz daganatainak közel felében, a végbél-, és a szájüregi daganatok jelentős részében. A férfiak (szexuális partnerek) szerepe jelentős a vírus átvitelében és az újrafertőzésben.