MMR

Azokban az országokban, ahol a tömeges oltásokat bevezették és az átoltottság magas szintű, a kanyaró, a rubeola és a mumpsz előfordulása jelentősen csökkent. A védőoltás hatására ellenanyagok termelődnek a szervezetben, amelyek megvédenek a megbetegedéstől. Az oltottakban a vírus nem tud megtelepedni, a vírusok cirkulációja a lakosságban csökken, mivel nem talál fogékony személyeket.
Azokban az országokban, ahol nem, vagy csak kevesen élnek a védőoltás lehetőségével, a fogékony, vagyis megbetegedések ellen védettséggel nem rendelkező lakosság-csoportokban napjainkban is járványosan fordul elő a kanyaró, a rózsahimlő és a mumpsz. (pl., Svájc, Franciaország, Egyesült Királyság, Németország). Európában napjainkban is előfordul kanyaró okozta halálozás.

Magyarországon 1991-től egy kombinált oltóanyaggal, mindhárom betegség ellen egyszerre kapnak oltást a 15 hónapos korú kisdedek. A tartós védettség kialakításához 11 éves korban megismétlik az MMR oltást.

Mi a kanyaró (morbilli)?
A kanyaró (morbilli) nyálcseppekkel terjedő, vírusos fertőző betegség. A lappangási idő 9-10 nap, amit a bevezető tünetek követnek: láz, köhögés, hurut és kötőhártya gyulladás. Pár nap múlva a fül mögött, majd az egész testen végigvonuló kiütések lépnek fel. A kanyaró súlyos betegség, mely könnyen átvihető egyik emberről a másikra. Leggyakoribb szövődménye a középfül- és tüdőgyulladás, de agyvelőgyulladást is okozhat. A kanyaró okozta agyvelőgyulladás következtében életre szóló halláskárosodás és értelmi fogyatékosság maradhat vissza.
Magyarországon 1951-61 között évente több mint 40 ezer megbetegedést jelentettek, 143 halálesettel. A kisdedek kanyaró elleni védőoltását 1969-ben vezették be. 1989 óta 11 éves korban is oltják a gyermekeket.

Mi a mumpsz vagy járványos fültőmirigy gyulladás (parotitis epidemica)?
A mumpsz vírusos fertőző betegség, mely cseppfertőzéssel vihető át egyik emberről a másikra. 2-3 hét lappangási idő után lázzal és az egyik, majd a másik oldali nyálmirigyek duzzanatával jár, az arc jellegzetesen megdagad és fájdalmas lesz. A nyálmirigyek a fül előtt és az álcsont alatt helyezkednek el. A mumpsz gyakori kísérőbetegsége a vírusos agyhártyagyulladás. Ennek jellegzetes tünete a fejfájás, hányás és aluszékonyság. Ritkán heregyulladást is okozhat a vírus, melynek szövődménye lehet a nemzőképesség elvesztése.

Mi a rózsahimlő (rubeola)?
A rózsahimlő (rubeola), vírusos fertőző betegség, amely cseppfertőzéssel terjed. Lappangási ideje 2-3 hét. Gyermekeknél enyhe betegségként zajlik, láz, apró kiütések és tarkótáji nyirokcsomó-duzzanat formájában. Felnőtteknél ízületi gyulladás lehet a kísérő tünet. Igen ritkán átmeneti vérzékenységet és súlyos lefolyású, maradandó idegrendszeri károsodást, esetleg halálos végű agyvelőgyulladást is okozhat a rubeola.
A terhesség első harmadában átvészelt betegség a magzat fejlődését károsíthatja. Az újszülött szem-, szív-, csontfejlődési rendellenességgel, halláskárosodással jön a világra (veleszületett rubeola tünet-együttes). Azok a várandós nők vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve, akik korábban oltásban nem részesültek, vagy nem estek át a betegségen gyermekkorukban.
Az 1971-1980. között regisztrált, évi több mint 40 ezer megbetegedési szám napjainkra évi 10 alá csökkent. Hazánkban 1989 óta oltanak rubeola ellen. 33 évesnél idősebb nők oltása javasolt a gyermekvállalás előtt.