Hepatitis B
Hepatitis B vírus (HBV) elleni oltás
1. Bevezető
2. Hogyan és mikor történik az oltás?
HBV elleni védőoltásban részesülnek azok a tanulók, akik az általános iskola VII. osztályát az adott tanévben végzik, az alapimmunizálás első részletét szeptemberben kapják meg. A második oltás beadására márciusban kerül sor.
Az újszülöttkori Hepatitis B vírusfertőzés megelőzésére bevezetett program keretében hepatitis B elleni sorozatoltásban részesített csecsemőket serdülőkorban nem szükséges a kampányoltások során emlékeztető oltásban részesíteni. Az oltottsági állapot igazolása egyéni védőoltási dokumentáció (Gyermek-egészségügyi kiskönyv), vagy más egészségügyi dokumentáció (törzslap) alapján történhet. Ugyanez vonatkozik azokra a Hepatitis B vírus ellen korábban szabályosan immunizált gyermekekre is, akiknél a kampányoltás időpontjában a dokumentáció rendelkezésre áll.
3. A megelőzendő betegségről és annak szövődményeiről
A hepatitis B vírusfertőzés történhet:
• minimális mennyiségű vérzéssel járó véletlenszerű karcolás eredményeként,
• rosszul sterilizált fecskendő vagy injekciós tű közvetítésével,
• kábítószeresek körében fertőződhet a közös fecskendő
• tetoválás
• fülcimpa vagy orr lyukasztása
• akupunktúra
• testnedvekben is kimutatták (nyálban, menstruációs és hüvelyváladékban, ondóban), melyek a kórokozó átvivő eszközeként szolgáltak
• vírushordozó kismama fertőzheti születendő gyermekét.
A májgyulladás sárgasággal és általános tünetekkel, gyengeséggel jár. A fertőzöttek jelentős hányada nem észleli a betegséget, de élete későbbi szakaszában krónikus májbeteggé válhat. Az idült májgyulladás a májrák leggyakoribb okozója.
A vírusos májgyulladás az egész világon elterjedt a betegség. A fejlődő országokban a lakosság fertőzöttsége magasabb, ezért nemi kapcsolat vagy orvosi beavatkozások során a fertőződés veszélye nagyobb.