DTPa + IPV + Hib
Kombinált DTPa + IPV + Hib oltóanyag a torokgyík– a tetanusz – a szamárköhögés – a járványos gyermekbénulás – és a Hib okozta agyhártyagyulladás megelőzésére
1. Bevezető
2. Hogyan és mikor történik az oltás?
Ezt első alkalommal 2 hónapos korban, majd azt követően 3 és 4 hónapos korban adják. Az ismétlés 18 hónapos korban esedékes. A 6 éves gyerekek DTPa-IPV oltást kapnak. A 11 évesek újraoltása diftéria , tetanusz és szamárköhögés elleni oltóanyaggal történik.
Az utolsó oltást követően a tetanusszal szemben 10 éves védettséggel lehet számolni. Később, a tetanuszfertőzésre gyanús sérültek emlékeztető oltást kapnak. A sérülés helyétől és szennyezettségétől függ, hogy mikor szükséges emlékeztető oltás. Ehhez olyan oltóanyag is rendelkezésre áll, ami csak egy összetevőjű (tetanusz elleni).
3. A megelőzendő betegségről és annak szövődményeiről
A diftéria (torokgyík) nyálcseppekkel terjedő, baktérium okozta fertőző betegség. A kórokozó a torokban, rendszerint a mandulákon vagy más nyálkahártyán tapad meg és vaskos, szürkés lepedéket hoz létre. A baktérium mérget (toxint) termel, ami a véráram útján az egész szervezetbe eljut. A toxin a szívet, az idegrendszert és a vesét is károsítja. A diftéria okozta halál a szívizom károsodása vagy a gége elzáródását követő fulladás miatt áll be.
Ahol nincs védőoltás, ott igen sok gyermek hal meg ebben a betegségben. Magyarországon 1938-ban még több mint ötezer fertőzést és 300 halálesetet jelentettek. Attól az évtől kötelezően, minden gyermeket oltanak diftéria ellen. Oltott személyekben a baktérium nem tud betegséget létrehozni.
Mi a szamárköhögés (pertussis)?
A pertusszisz (szamárköhögés) kínzó köhögéssel, húzó, hangos belégzéssel járó, több hétig tartó bakteriális betegség. Cseppfertőzéssel terjed, az oltatlan csecsemők a környezetükben élőktől fertőződhetnek. A védőoltás nélkül – a légúti- és az idegrendszeri szövődmények miatt – közöttük lenne a legtöbb haláleset. Felnőttek körében egyre gyakrabban fordul elő, ami arra utal, hogy mind a betegség átvészelése, mind az oltás utáni védettség idővel gyengül.
A védőoltások bevezetése előtt súlyos járványok léptek fel: 1951-ben 25 ezer, 1953-ban 57 ezer megbetegedés fordult elő. Hazánkban 1953 óta oltják a csecsemőket szamárköhögés ellen.
Mi a tetanusz (tetanus)?
A tetanusz (merevgörcs) baktérium okozta, igen súlyos, magas halálozású betegség. A kórokozó rendszerint földdel szennyezett seben át jut be a szervezetbe, és ott mérget (toxint) termel. A toxin súlyos idegméreg, amelynek hatására az izmok görcsös állapotba kerülnek. A betegség halálozási aránya igen magas.
Hazánkban 1951-ben még közel ötszáz halálos áldozata volt a fertőzésnek. 1942 óta oltanak tetanusz ellen. Napjainkban éves átlagban kevesebb, mint 5 eset fordul elő. A megbetegedettek idősek, akik gyermekkorukban még nem kaptak védőoltást.
Milyen a Haemophilus influenzae b (Hib) okozta fertőzés?
Cseppfertőzéssel terjedő baktérium, mely főleg az 5 éven aluliak körében okoz súlyos, az életet is veszélyeztető betegségeket: gennyes agyhártyagyulladást, a gégefő gyulladását (epiglottitis) és véráramfertőzést (sepsis). 1998 óta oltják a csecsemőket a betegség ellen. Felnőtteket akkor veszélyeztet ez a baktérium, ha a lép működése károsodott, vagy lépeltávolítás történt.
Mi a járványos gyermekbénulás (poliomyelitis)?
A poliomyelitist, más néven járványos gyermekbénulást vírus okozza. A betegség legtöbbször tünetmentes, vagy enyhe légúti és emésztőszervi tünetekkel zajlik. Ritkán – újabb lázkiugrást követően – agyhártyagyulladás, fokozódó izomgyengeség és bénulás léphet fel, mely súlyos maradványtünetekkel gyógyul. Hazánkban az oltás bevezetése előtt évente 2 000 megbetegedést jelentettek, a fertőzöttek 2%-a meghalt. 1959-ben vezették be az oltásokat, 2006 óta csak inaktivált vírust tartalmazó oltóanyagokkal történnek a védőoltások hazánkban.