DTPa + IPV + Hib

A tetanuszt illetően mindenkinek egyedi védelemre van szüksége, nincs nyájimmunitás. Magyarországon az 1941. után születettek már kaptak tetanusz ellen alapimmunizálást. A csecsemő és gyermekkori védőoltási programban részesültek számára a 11 éves kori dTap oltás után 10 évvel javasolt emlékeztető oltás. Akik valamilyen oknál fogva kimaradtak az alapimmunizálásból, minimum 4 hét időközzel 2 tetanusz toxoid, majd 6-12 hónapon belül egy 3. oltással alapimmunizálhatók. Tetanusz fertőzésre gyanús sérülés esetén az oltandó, aki 5 éven belül nem részesült tetanusz toxoid tartalmú védőoltásban. Emlékeztető oltásra javasolt a dTpa kombinált oltóanyagok használata. Endémiás területre utazóknak a polio ellen is immunizáló oltóanyag javallt.

Magyarországon a gyermekkori oltást 2006 óta olyan oltóanyaggal végzik, amely az öt betegség (diftéria, pertusszisz, tetanusz, járványos gyermekbénulás, gennyes agyhártyagyulladás) ellen alakít ki védettséget. Tehát egyetlen oltásba építették a diftéria elleni komponenst (D), a szamárköhögés elleni komponenst, mely acelluláris pertusszisz (Pa), azaz csak tisztított antigéneket tartalmazó komponens, a tetanusz elleni komponenst (T), a járványos gyermekbénulás elleni oltóanyagot (IPV: inaktivált, azaz elölt vírust tartalmazó oltóanyag) és az agyhártyagyulladás elleni oltóanyagot (Hib: Haemophilus influenzae b elleni oltóanyag).
Ezt első alkalommal 2 hónapos korban, majd azt követően 3 és 4 hónapos korban adják. Az ismétlés 18 hónapos korban esedékes. A 6 éves gyerekek DTPa-IPV oltást kapnak. A 11 évesek újraoltása diftéria , tetanusz és szamárköhögés elleni oltóanyaggal történik.
Az utolsó oltást követően a tetanusszal szemben 10 éves védettséggel lehet számolni. Később, a tetanuszfertőzésre gyanús sérültek emlékeztető oltást kapnak. A sérülés helyétől és szennyezettségétől függ, hogy mikor szükséges emlékeztető oltás. Ehhez olyan oltóanyag is rendelkezésre áll, ami csak egy összetevőjű (tetanusz elleni).

Mi a torokgyík (diphtheria)?
A diftéria (torokgyík) nyálcseppekkel terjedő, baktérium okozta fertőző betegség. A kórokozó a torokban, rendszerint a mandulákon vagy más nyálkahártyán tapad meg és vaskos, szürkés lepedéket hoz létre. A baktérium mérget (toxint) termel, ami a véráram útján az egész szervezetbe eljut. A toxin a szívet, az idegrendszert és a vesét is károsítja. A diftéria okozta halál a szívizom károsodása vagy a gége elzáródását követő fulladás miatt áll be.
Ahol nincs védőoltás, ott igen sok gyermek hal meg ebben a betegségben. Magyarországon 1938-ban még több mint ötezer fertőzést és 300 halálesetet jelentettek. Attól az évtől kötelezően, minden gyermeket oltanak diftéria ellen. Oltott személyekben a baktérium nem tud betegséget létrehozni.

Mi a szamárköhögés (pertussis)?
A pertusszisz (szamárköhögés) kínzó köhögéssel, húzó, hangos belégzéssel járó, több hétig tartó bakteriális betegség. Cseppfertőzéssel terjed, az oltatlan csecsemők a környezetükben élőktől fertőződhetnek. A védőoltás nélkül – a légúti- és az idegrendszeri szövődmények miatt – közöttük lenne a legtöbb haláleset. Felnőttek körében egyre gyakrabban fordul elő, ami arra utal, hogy mind a betegség átvészelése, mind az oltás utáni védettség idővel gyengül.
A védőoltások bevezetése előtt súlyos járványok léptek fel: 1951-ben 25 ezer, 1953-ban 57 ezer megbetegedés fordult elő. Hazánkban 1953 óta oltják a csecsemőket szamárköhögés ellen.

Mi a tetanusz (tetanus)?
A tetanusz (merevgörcs) baktérium okozta, igen súlyos, magas halálozású betegség. A kórokozó rendszerint földdel szennyezett seben át jut be a szervezetbe, és ott mérget (toxint) termel. A toxin súlyos idegméreg, amelynek hatására az izmok görcsös állapotba kerülnek. A betegség halálozási aránya igen magas.
Hazánkban 1951-ben még közel ötszáz halálos áldozata volt a fertőzésnek. 1942 óta oltanak tetanusz ellen. Napjainkban éves átlagban kevesebb, mint 5 eset fordul elő. A megbetegedettek idősek, akik gyermekkorukban még nem kaptak védőoltást.

Milyen a Haemophilus influenzae b (Hib) okozta fertőzés?
Cseppfertőzéssel terjedő baktérium, mely főleg az 5 éven aluliak körében okoz súlyos, az életet is veszélyeztető betegségeket: gennyes agyhártyagyulladást, a gégefő gyulladását (epiglottitis) és véráramfertőzést (sepsis). 1998 óta oltják a csecsemőket a betegség ellen. Felnőtteket akkor veszélyeztet ez a baktérium, ha a lép működése károsodott, vagy lépeltávolítás történt.

Mi a járványos gyermekbénulás (poliomyelitis)?
A poliomyelitist, más néven járványos gyermekbénulást vírus okozza. A betegség legtöbbször tünetmentes, vagy enyhe légúti és emésztőszervi tünetekkel zajlik. Ritkán – újabb lázkiugrást követően – agyhártyagyulladás, fokozódó izomgyengeség és bénulás léphet fel, mely súlyos maradványtünetekkel gyógyul. Hazánkban az oltás bevezetése előtt évente 2 000 megbetegedést jelentettek, a fertőzöttek 2%-a meghalt. 1959-ben vezették be az oltásokat, 2006 óta csak inaktivált vírust tartalmazó oltóanyagokkal történnek a védőoltások hazánkban.