BCG
BCG oltás a tuberkulózis ellen
1. Bevezető
A tuberkulózis elleni oltóanyag a benne lévő, gyengített baktériumról kapta nevét (BCG/Bacille Calmette-Guérin). Az oltottak védetté válnak a fertőzés legsúlyosabb formájával szemben (gümős agyhártyagyulladás és sokgócú gümős tüdőgyulladás). Nem alkalmas a BCG oltás a fertőzés terjedésének megelőzésére, és a felnőttkori tbc megakadályozására.
2. Hogyan és mikor történik az oltás?
Magyarországon minden egészséges újszülött, még a kissúlyúak és koraszülöttek is megkapják az újszülött osztályról való távozás előtt a BCG oltást. Normál BCG reakció esetén, a beadás helyén, a váll külső felén, 4-6 hét múlva, kicsi piros duzzanat jön létre. A duzzanat elfehéredhet, alatta genny képződhet, ami kifakadhat, és hegesen gyógyulhat. A hónaljárokban lévő, vagy a nyakon lévő nyirokcsomók enyhe duzzanata nem kóros. Akinek az oltást követően nem alakul ki heg, annak sem kell a tapasztalatok szerint újraoltás. 2002 óta egy éves kor után már nem kapnak BCG oltást a gyermekek.
3. A megelőzendő betegségről és annak szövődményeiről
Mi a tuberkulózis (tbc, gümőkór)?
A tuberkulózis, vagy elterjedt nevén „tbc” olyan idült fertőző betegség, melyet a Mycobacterium tuberculosis nevű baktérium okoz. A kórokozó nyálcseppek révén (köhögés) jut át egyik emberről a másikra, de fertőzött állat tejének fogyasztása is veszélyes lehet. A szervezet immunológiai állapotától függően a betegség alakulásának több állomása van. A tüdőbe bejutott baktériumok elakadnak a legközelebbi nyirokcsomókban, és ha a szervezet védekezőképessége jó, akkor ott betokolódnak, a nyirokcsomó elmeszesedik, gümő képződik.
Ha az immunrendszer legyengül, például más betegségek, alkoholizmus vagy idős kor miatt, akkor a tokból kiszabadulhatnak a baktériumok, és a köpettel a külvilágba juthatnak. A környezetben élők ilyen módon fertőződhetnek. Előfordul, hogy a tbc baktérium elárasztja az egész szervezetet – az agyvelőt, a veséket, a tüdőt és a csontvelőt – és súlyos kórképhez, gyakran halálhoz vezet.
Hazánkban 1953-ben közel 5000 megbetegedést észleltek. 1954 óta minden újszülöttet oltanak tbc ellen. Ennek következtében csökkent az esetszám; 2011-ben 1500 új fertőzést jelentettek. A megbetegedettek – elsősorban – a gyógykezelést megszakító, emiatt baktériumürítővé váló, régi tbc fertőzöttek környezetében élnek.
A beteget hosszú ideig tartó gyógyszeres kezelésben részesítik. Elkülönítik arra az időre, amíg üríti a baktériumokat. A környezete is antibiotikumot kap.
A tuberkulózis, vagy elterjedt nevén „tbc” olyan idült fertőző betegség, melyet a Mycobacterium tuberculosis nevű baktérium okoz. A kórokozó nyálcseppek révén (köhögés) jut át egyik emberről a másikra, de fertőzött állat tejének fogyasztása is veszélyes lehet. A szervezet immunológiai állapotától függően a betegség alakulásának több állomása van. A tüdőbe bejutott baktériumok elakadnak a legközelebbi nyirokcsomókban, és ha a szervezet védekezőképessége jó, akkor ott betokolódnak, a nyirokcsomó elmeszesedik, gümő képződik.
Ha az immunrendszer legyengül, például más betegségek, alkoholizmus vagy idős kor miatt, akkor a tokból kiszabadulhatnak a baktériumok, és a köpettel a külvilágba juthatnak. A környezetben élők ilyen módon fertőződhetnek. Előfordul, hogy a tbc baktérium elárasztja az egész szervezetet – az agyvelőt, a veséket, a tüdőt és a csontvelőt – és súlyos kórképhez, gyakran halálhoz vezet.
Hazánkban 1953-ben közel 5000 megbetegedést észleltek. 1954 óta minden újszülöttet oltanak tbc ellen. Ennek következtében csökkent az esetszám; 2011-ben 1500 új fertőzést jelentettek. A megbetegedettek – elsősorban – a gyógykezelést megszakító, emiatt baktériumürítővé váló, régi tbc fertőzöttek környezetében élnek.
A beteget hosszú ideig tartó gyógyszeres kezelésben részesítik. Elkülönítik arra az időre, amíg üríti a baktériumokat. A környezete is antibiotikumot kap.