VÉDEM, Civilek a védőoltásokért Egyesület Alapszabálya

A VÉDEM, Civilek a védőoltásokért Egyesület alakuló ülése az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban „Civiltörvény”), illetőleg Magyarország Polgári Törvénykönyve rendelkezéseire is figyelemmel a mai napon az egyesület Alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el:

1. § Az Egyesület neve, székhelye és jogállása

Az Egyesület neve: ”VÉDEM” Civilek a Védőoltásokért Egyesület. Az Egyesület székhelye: 2120 Dunakeszi, Mátyás király utca 22. Az Egyesület működési területe kiterjed Magyarország egész területére. Az Egyesület jogi személy.

2. § Az Egyesület célja

A „VÉDEM”, a Civilek a védőoltásokért, a hazai védőoltások alkalmazásának átlátható, adatokkal alátámasztott, kiterjedt felhasználását kívánja elősegíteni. Szakértői hálózata segítségével szakmai és jogi támogatást biztosít a védőoltásokat használók részére.

A VÉDEM feladata különösen, i) mindenki számára hozzáférhetővé kívánja tenni a védőoltások alkalmazásával kapcsolatos információkat, ii) lehetőséget biztosít a védőoltások használatával létrejövő minden objektív és szubjektív tapasztalat szakmai adatokra történő lebontására, melyek alkalmasak statisztikai feldolgozásra, és azoknak közhasznú információként való megjelenítésére.

Egyesületünk tagjai azért dolgoznak, hogy a megelőző és terápiás oltóanyagok mindenki számára, mindenféle korlátozás nélkül térítésmentesen elérhetőek legyenek. Az Egyesület segíti, hogy a védőoltásokkal kapcsolatos tapasztalatok olyan adatok formájában legyenek megoszthatóak, melyek statisztikai elemzésre alkalmasak, kerülve az oltóanyagok beadásával kapcsolatos „városi legendák” terjedését és terjesztését. Az Egyesület segíti az egymás iránti felelősséget vállaló, az alapvető szolidaritás elvét valló embereket abban, hogy a védőoltásokkal kapcsolatos hazai és nemzetközi információkhoz közérthető formában, a lehető leghamarabb hozzájussanak.

Tevékenysége kiterjed: Folyamatosan frissített információs bázis üzemeltetése a fertőző betegségekkel kapcsolatos hazai és nemzetközi adatok. Régi, új és újra felbukkanó fertőző betegségek figyelése Ritka fertőző betegségek kapcsolatos információk gyűjtése Védőoltások kutatásával kapcsolatos információk elemzése Törzskönyvezett védőoltások adatbázisának folyamatos frissítése

Fő tevékenysége

1. Információs bázis üzemeltetése

Az Egyesület folyamatosan gyűjti és elemzi az oltóanyag hatásosságával kapcsolatos hazai és nemzetközi adatokat. Segíti az esetleges mellékhatások azonnali hivatalos bejelentését, tekintettel arra a tapasztalatra, hogy az egészségügyi dolgozók túlterheltsége miatt ezen adatok jelentős része nem kerül regisztrálásra.

2. Szakértői hálózat szervezése

Az adott szakterületek művelőit felkérik, hogy működjenek közre az aktuális kérdések elemzésében.

3. Civil aktivitás segítése helyi szinten

Az egyesület segíti a helyi önképző csoportok létrehozását és működtetését annak érdekében, hogy a védőoltások mellett elkötelezett civilek személyesen is találkozzanak egymással és az egyesület szakértőivel

3. § Az Egyesület tagjai

Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy vagy szervezet, aki a jelen Alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja és tagfelvételi kérelmét az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés jóváhagyja. A felvételt kérőnek kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az Egyesület Alapító okiratát ismeri és az Egyesület alapszabályát, céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el. A tagság elnyeréséhez rendelkezni kell továbbá két alapító egyesületi tag írásbeli ajánlásával.

A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. A tag felvételének kérdésében a közgyűlés a tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem a Közgyűlés által történő elfogadásával jön létre.

Az Egyesület Elnöksége köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást vezetni.

Az egyesületi tagság megszűnik: – a természetes személy tag halálával, illetőleg a nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével, – a kilépés Elnökség felé történő írásbeli bejelentésével, – kizárással, törléssel, – ha az Egyesület megszűnik. – ha a tag egymást követő két közgyűlésen személyesen nem vesz részt, – ha a tag két közgyűlés közötti időszakban a szervezet munkájában nem vesz részt.

Pártolók

A pártoló tagság úgy keletkezik, hogy a pártoló jogi vagy természetes személy – aki a szervezet Alapszabályában leírt elvekkel egyetért – legalább egy éves pártolói díjat az Egyesület számlájára befizet és a Közgyűlés egyszerű többségi határozattal nyilvántartásba veszi.

A pártoló -félévente tájékoztatást kap az Elnökségtől az Egyesület működéséről. – értesítést kap az Egyesület rendezvényeiről,

A pártoló a pártolói díjon felül (az érvényben lévő jogszabályok alapján) adományt is nyújthat az Egyesületnek.

A párolói jogállás megszűnik: – a pártoló kilépésével, – kizárással, melyről az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés egyszerű többségi határozatban dönt. – Ha a pártoló az éves pártolói díját a legutóbbi éves díj befizetését követő 15 hónapon túl sem fizeti be a szervezet pénztárába, – a pártoló tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

Kilépési szándékát a tag köteles bejelenteni az Elnökséghez. A kilépés az Elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos.

A Közgyűlés egyszerű többségi határozattal kizárhatja azt a tagot, aki az alapszabály rendelkezéseit súlyosan megsérti.

A pártoló tag kizárása akkor kezdeményezhető, ha a pártoló tag magatartása, tevékenysége az egyesülethez méltatlan, vagy az egyesület céljait veszélyezteti.

A kizárást kimondó határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Egyesület közgyűléséhez lehet fellebbezni. A fellebbezésnek halasztó hatálya van.

A Közgyűlés egyszerű többségi határozattal törölheti a tagok sorából azt a tagot, aki a tagsági díjjal írásbeli felszólítás ellenére három hónapnál tovább hátralékban van. A tagsági díjjal való tartozás miatti felhívásnak a nemfizetés jogkövetkezményeire kioktatást is tartalmaznia kell. A törlést kimondó határozat ellen kézhezvételtől számított 15 napon belül az Egyesület közgyűléséhez lehet fellebbezni. A fellebbezésnek halasztó hatálya van.

A tag a kizárást, illetőleg a törlést kimondó határozat megsemmisítése iránt a határozat tudomására jutásától számított harminc (30) napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik [Ptk. 62. § (6) bek.].

4. § Tagsági jogok és kötelezettségek

Az Egyesület tagja jogosult: – részt venni az Egyesület rendezvényein, kezdeményezni egyes kérdések megvitatását, – a természetes személy tag személyesen, a nem természetes személy tag képviselője útján a közgyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, felszólalni, véleményét kifejteni, határozati javaslatot tenni és szavazni – a természetes személy tagok választhatnak és választhatók, a nem természetes személy tagok pedig törvényes képviselőik útján választhatják meg az Egyesület vezető tisztségviselőit

Az Egyesület tagja köteles: – az Egyesület alapszabályát és belső szabályzatait valamint az Egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani, az Egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani, az Egyesületet erkölcsileg támogatni. – az Egyesület közgyűlésének a tagokra nézve kötelező határozatok szerint eljárni, – a közgyűlés által évente meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni,

A nem természetes személy tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja és teljesítheti jogait és kötelezettségeit.

Az Egyesület valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

5. § Az Egyesület szervezete, összeférhetetlenségi szabályok

Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a tagok összessége. Az Egyesület ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az Egyesület ügyintéző képviselő szerve, az Elnökség irányítja és látja el. Az Egyesület vezető tisztségviselői: az elnökségi tagok (elnökhelyettes és titkár) és az Elnök.

Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet, a) aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és c) aki ca) magyar állampolgár, vagy cb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy cc) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

6. § A Közgyűlés

Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amelyet legalább évente egyszer össze kell hívni. Az Elnök az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján a Közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni, továbbá köteles azt összehívni, ha a tagok legalább 1/10-e – az ok és a cél megjelölésével – írásban kéri.

A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) Az Alapszabály megállapítása, módosítása. b) Az éves költségvetés meghatározása. c) Az Elnökség éves beszámolójának az elfogadása. d) Az Egyesület más egyesülettel történő egyesülésének, feloszlásának kimondása. e) A tagsági jogviszony kérdésében hozott határozat elleni fellebbezés elbírálása. f) Az Elnökség tagjai és az Elnök megválasztása g) Az Elnökség tagjai és az Elnök visszahívása. h) A tagdíj összegének, a befizetés módjának meghatározása. i) az egyesület tagjainak felvétele

A közgyűlést az Elnök hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes postai úton történő értesítésével. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok, valamint a határozat-képtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével, amelyet az elhalasztott közgyűlést követő 3. napon túlra kell összehívni. A közgyűlés nyilvános.

A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50 %-a + egy fő jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, erre azonban a tagok figyelmét az eredeti meghívóban előzetesen fel kell hívni. A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve az a), e) és g) pontot, ahol a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok minősített többségének (legalább kétharmadának) igenlő szavazata szükséges. Tagkizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja. A közgyűlés az éves beszámoló elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza. A levezető elnök személyének megválasztásáról a Közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz. A közgyűlés a személyi döntések (e), f) és g) pontok) kivételével határozatait nyílt szavazással, a személyi döntések tekintetében pedig titkos szavazással hozza.

A közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell. Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.

7. § Az Elnökség

Az Egyesület vezető szerve a 3 tagú Elnökség, amelynek tagjait a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 1 év időtartamra választja.

Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább három alkalommal tart ülést. Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon legalább két elnökségi tag jelen van. Az ülések nyilvánosak. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg. Két tag jelenléte esetén egyhangú döntést hoz.

Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével. Az Elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.

Az Elnökség hatáskörébe tartozik: a) az Egyesület tagjaira kötelező határozatok meghozatala. b) az ügyrend elfogadása, c) az etikai szabályok elfogadása, d) tagfelvétel kérelem Közgyűlés elé terjesztése, e) az Elnök utasítása a közgyűlés összehívására, f) éves beszámoló készítése, és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése, g) döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az elnökségi tagság a tag halálával és lemondásával is, amely esetekben a Közgyűlés új elnökségi tagot választ. Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól.

Az Elnökség tagjai az alábbi esetekben visszahívhatóak: – az Egyesület Alapszabályának súlyos megsértése, – az Egyesület céljaival ellentétes magatartás tanúsítása, – az Egyesület gazdálkodásának súlyos megsértése, – az Egyesület sérelmére elkövetett szándékos károkozás, – az Egyesület működésének veszélyeztetése esetén, illetve – ha jogerősen szabadság vesztés büntetésre ítélik, – ha jogerős bírói ítélettel a vezetői tisztség gyakorlásától eltiltják, – ha jogerős bírói ítélettel a közügyektől eltiltják. A visszahívásról a Közgyűlés dönt a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, amely során köteles bizonyítási eljárást lefolytatni, ennek keretében az Elnökség érintett tagját meghallgatni azzal, hogy a visszahívásról szóló határozattal szemben a visszahívott Elnök, illetve Elnökségi tag 30 napon belül bírósághoz fordulhat jogorvoslat érdekében.

Az Elnökség tagja bármikor lemondhat a tisztségükről, a lemondást megindokolni nem kell. Az Elnökség tagja lemondását köteles írásban közölni az Elnökség további tagjaival. A lemondás az utolsó közlés időpontjától hatályos. Az Elnökség új tagjának megválasztása érdekében a Közgyűlést – az Elnökség tagjának lemondását követő 30 napon belül – – össze kell hívni. Ha a lemondás következtében az Elnökségnek nem maradna a Közgyűlés összehívására jogosult tagja – úgy az Elnökség lemondó tagja a Közgyűlést köteles még a lemondását megelőzően összehívni, és lemondását az összehívással egyidejűleg a tagokkal írásban közölni.

Az elnökségi határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell. Az Elnök köteles az Elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.

8. § Az Elnök és elnökségi tagok

Az Elnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 1 év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki az Egyesület szervezetének képviseletre önállóan jogosult vezetője.

Az Elnök hatásköre és feladatai: – az Egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése, – a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett, – a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtása, – az elnökségi ülések előkészítése és levezetése, – az Egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt, – az Egyesület közgyűlésének és az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható, – a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése.

Az elnökhelyettes jogai és kötelességei: – az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az elnököt – az elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a Közgyűlés hozzájárulása is szükséges.

A titkár jogai és kötelességei: – az Egyesület pénzállományának kezelése, – a számlák kezelése és nyilvántartása, – a pénztárkönyv vezetése, – mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az elnök értesítése, – a számlák hitelességének ellenőrzése.

9. § Az Egyesület működése és gazdálkodása

Az Egyesület a bíróság általi jogerős nyilvántartásba vétellel jön létre és a jogerős végzéssel történt bírósági nyilvántartásba vétellel kezdheti el működését.

Az Egyesület tagdíjaiból, részére juttatott támogató befizetésekből és esetleges egyéb jövedelmekből gazdálkodik.

A tagdíj összegét, befizetésének módját a Közgyűlés határozza meg. A tagok tagdíj-befizetéseiről, és a pártoló tagok vagyoni hozzájárulásairól az Elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.

Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez.

Az Egyesület működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet.

10. § Az Egyesület képviselete

1. Az Egyesületet az Elnök önállóan képviseli. 2. Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök önállóan jogosult rendelkezni.

11. § Az Egyesület megszűnése

Az Egyesület megszűnik, ha a) az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad), b) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz, c) a bíróság feloszlatja, d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését, e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.

A b)-e) pontjaiban foglalt esetekben az egyesület jogutód nélkül szűnik meg. A b) pontban foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c)-d) pontban foglalt esetekben kényszer-végelszámolást kell lefolytatni.

A közgyűlés nem dönthet az Egyesület feloszlásáról, ha az Egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az Egyesület fizetésképtelenségét a törvényszék megállapította.

Az Egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszűnt egyesület – hitelezői igények kielégítése után – megmaradt vagyonát az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott célra kell fordítani és az ott megjelölt módon kell nyilvánosságra hozni.

Az Egyesület nyilvántartásból való törlésére az Egyesület nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

12.§ Záró rendelkezések

A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény („Ptk.”) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény („Civiltörvény”), valamint a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet rendelkezései irányadók.

VÉDEM, Civilek a védőoltásokért Egyesület 2013. október 4. napján tartott Közgyűlése az egyesület egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát megtárgyalta és egyhangú határozattal jóváhagyta.

Az Egyesület módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát az Elnök a változásbejegyzési kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt a Budapest Környéki Törvényszéknek benyújtja.

Dunakeszi, 2013. október 4.

Kuti Dávid elnök